A „látótávolságon kívül, elmén kívül” kifejezést általában használják, legalábbis a takarítás kapcsán tartalmat, a bűntudat érzésének kiváltására, mintha szégyellnie kellene, ha nem takarít meg valamit, amit nem valaha látni.
A szégyen ritkán erős motivátor. És nem vagyok biztos benne, hogy otthonának minden „látótávolságon kívüli” területe igények hogy életének egy hüvelykén belül hetente súrolják. Bizonyára vannak olyan helyek a konyhában és a fürdőszobában, ahol a takarítás a jó otthoni higiénia része. De ha évente csak egy-két alkalommal jut el a kanapé alatt lévő pornyuszikhoz, akkor minden rendben lesz (a háziállatok vagy gyerekek jelenlétéig, akik esetleg mászkálhatnak alatta).
Függetlenül attól, hogy rendszeresen takarít a kanapé alatt, vagy nem tette meg, mióta összeszerelte a kanapét, a mai nap egy jó, szilárd mélytisztítás.
A mai feladat elvégzéséhez valóban csak vákuumra van szükség, és a kárpitos kefe rögzítésére, ha van ilyen (plusz esetleg nedves felmosóval, ha valóban meg akarja tisztítani a kanapé alatti padlót).
A mai küldetés meglehetősen felemelő (szó szerint), ezért csak tegye, amit tud. A cél az, hogy jól érezzük magunkat, ha végre megtisztítjuk ezt a „láthatatlan” helyet.