Számos tizenkilencedik századi házban és a huszadik század elegendő mennyiségében is általában egy vagy két dado sín volt. Az első csak egy kicsit a mennyezet alatt lenne. Ez számos célt szolgált. A fa dadót arra használták, hogy bekeretezett képeket leragaszthassa vagy a képkeretet a helyre tegye helyet a mennyezet és a dado között, inkább mint egy kis kiállítási teret az a tetején szoba…"
Folytatja, „A magasabb dado-sín másik oka az volt, hogy optikailag csökkentse a mennyezet magasságát. Számos tizenkilencedik századi ház mennyezete olyan magas volt, hogy a szoba méreteit nehezen lehetett beépíteni egy dekoratív tervbe.
Az alsó dado-sínt általában székmagasságban helyezték el. Ez a tizennyolcadik században szokásos gyakorlat volt, amikor a székeket - különösen az étkezőben - nem az asztal körül helyezték el, amikor nem használták, hanem egy falhoz helyezték. A székek károsítása érdekében az időnként drága háttérképet egy fából készült dado-sínvel használták. ”
Az eredeti tervek szerint úgy véltük, hogy a falfelület ilyen módon történő felbontása kissé meghökkentő. A túl sok minta keveréke miatt a szemünk forog, és bár ezek személy szerint csodálatosnak tűnhetnek, vagy talán a
Belső világ lőni, ez nem igazán működik nekünk.De mint mindig, a stílus a kontextustól függ. A falak felosztása harmadra, akár negyedekre is létrehoz egy lineárisabb, kevésbé félelmetes környezetet a szem számára. Ez különösen a magas mennyezetűek számára lehet hasznos. Szokásos hagyomány a képsín használata vagy a magasan fekvő formázás, valamint az alább szélesebb széktartó használata, még akkor is, ha több nyomat falhoz történő összekapcsolása szintén nem öregszik.
Láthatjuk, hogy ez sokféle házban működik, sokféle módon felhasználva. Dekoratőr, David Hicks gyakran elválasztja és bekeretezi a falakat egyszerű szalaggal és szalaggal, a dado és a székkorlát pedig a Dorothy Draper díszítőiskola fő alkotóelemei. Úgy gondoljuk, hogy az alternatív anyagok, vagy akár csak az egyszerű variációs stílusok használata szépen működhet a kortárs terekben.